Napjainkban egyre több ember szenved ételallergiában vagy ételintoleranciában. A köznyelvben a két fogalom sokszor összemosódik, egymás szinonimájaként is használják, pedig két különböző dologról van szó!
Az allergia az immunrendszer túlzott, azonnali reakciója legtöbbször ártalmatlan anyagokkal szemben. Nincsenek pontos magyarországi adatok, de a becslések szerint a felnőttek 1,5-3,5%-a, a gyerekek 2-8%-a szenved benne. A leggyakoribb ételallergének hazánkban a tej, tojás, mogyoró, dió, szója, a gyümölcsöknél a földieper, a zöldségek közül pedig a paradicsom, uborka, zeller.
Az ételallergia tünetei sokfélék lehetnek: gyomor-bélrendszeri panaszok, csalánkiütés, megduzzadt arc vagy torok, súlyos esetben anafilaxiás sokk, ami a légutak beszűkülésével jár együtt, ezáltal fulladásos halált okozhat.
Ételintolerancia esetén az emésztőrendszer válaszol néhány órával vagy 1-2 nappal később az elfogyasztott alapanyag vagy étel után, leggyakrabban gyomor-és bélbántalmakat (hasmenést, hasfájást, haspuffadást) okozva. Ezen kívül egyéb tünetei is lehetnek, a teljesség igénye nélkül: hányinger, fejfájás, szorongás, agresszivitás, depresszió, állandó fáradtság, száraz bőr, esetleg ekcéma.
Amint látjátok ez sokkal „összetettebb” betegség és sokkal „alattomosabb” is, mint az allergia, felismerni is nehezebb. Hazánkban a leggyakrabban a búza és egyéb glutént tartalmazó gabonafélék, a tej és tojás okoznak problémát.
Mi a különbség tehát az életallergia és ételintolerancia között? Míg előbbire az immunrendszer, utóbbira az emésztőrendszer reagál, illetve ételallergia esetén az egész allergénre, míg intoleranciánál csak egy részére érzékeny a beteg. Ételallergiát „kinőhet” az ember (ha csecsemőként, gyerekként diagnosztizálták), intoleranciát nem. A két leggyakoribb intolerancia a laktózhoz és a gluténhez köthető.
Magyarországon a becslések szerint a lakosság 20-30%-a lehet laktózérzékeny, ez 2-3 millió embert jelent! A vékonybélben található a laktáz enzim, ami a tejcukor lebontásáért felelős. Ha nincs elég enzim, akkor a tejcukor molekulák lebontás nélkül kerülnek a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok bontják le őket, de ekkor már kedvezőtlen hatású anyagok keletkeznek, melyek gázosodást, puffadás, hasfájás és hasmenés okozhatnak.
A lisztérzékenység (vagy más néven gluténérzékenység, cöliákia) egyre több embert érint. Felismerése nehéz, mert többféle formája létezik: aktív, csendes és látens. Az aktívaknál a betegség egyértelműen kimutatható (a vékonybél károsodása, emésztőrendszeri panaszok), a csendeseknél még nem jelentkezik tünet, de már látszik a vékonybél károsodása, a látens betegeknél pedig még nincsenek panaszok, épek a bélbolyhok is, de a szűrő- és genetikai vizsgálatok kimutatják a betegséget. A gluténérzékenyeknek kerülni kell a búzából, rozsból és árpából készült ételeket, italokat és minden olyan készterméket, amelyben ezek valamilyen származéka/kivonata található, de a legszigorúbb diétában még az olyan késztermékeket is, amely csak nyomokban tartalmaz glutént.
A gluténérzekenység „társbetegsége” nagyon sokszor a laktózérzékenység és fordítva: a laktózérzékenyeknél sokszor előfordul gluténérzékenység is.
Mi lehet az oka, amiért egyre több ember szenved valamilyen ételallergiában vagy –intoleranciában?
Az okok lehetnek genetikaiak (öröklődés), de a legtöbben az élelmiszeripart és a feldolgozott élelmiszereket teszik felelősség, amely sok allergén anyaggal dolgozik és annyi mesterséges anyagot és ízfokozót használ, amikhez az emberi szervezet egyszerűen nem tud hozzászokni.
A legjobb, amit tehettek, ha megpróbáltok minél kevesebb feldolgozott élelmiszert és készterméket fogyasztani. Tudom, a sütéssel-főzéssel sok idő elmegy, de egyrészt tudni fogod, mit eszel, másrészt hosszú távon megéri a befektetés: az egészségnél semmi sem fontosabb! Ezt leginkább azok tudják, akik betegek. Ne várjátok meg, míg betegek lesztek!
Felhasznált források:
http://dolgozattar.repozitorium.bgf.hu/4264/1/Csizmadia%20Szilvia_szakdolgozat2015.pdf
+ saját tapasztalat és ismeret, mivel én is gluténérzékeny vagyok.
