Mai, modern világunk szerves része a reklám. Ha valamit el szeretnénk adni, akkor jó „marketinget” kell alkalmaznunk. Általában azt a dolgot, vágyott tárgyat akarjuk, amiben hiányt szenvedünk. Napjaink egyik nagy hiánycikke az egészség. Amíg nincs semmi bajunk, addig nem foglalkozunk vele, teljesen természetesnek vesszük ezt az állapotot. Amint azonban valamilyen egészségügyi problémánk támad, megijedünk, és az egészségesnek mondott dolgok felé fordulunk.

Manapság trendi szuperételeket, goji bogyót, kovaföldet vagy bio dolgokat enni és „egészséges” címszó alatt nagyon könnyű eladni. Ezen kínálatból én most a legmegfoghatóbbal, a bio (vagy más néven öko) termékekkel szeretnék foglalkozni. Tényleg egészségesebbek vagy az egész csak átverés?

Rövid magyarországi bio történet

Hazánkban a bio mozgalom 1983-ban indult el, ekkor alakult meg a Biokultúra Klub, melynek alapítói biogazdálkodók, környezet-és egészségvédők voltak. 1987-ben egyesületté váltak, s 1996-ban innen vált ki a Biokontroll Hungária Kft., mint független ellenőrző szerv. (Rajtuk kívül a Hungária Öko Garancia adhat ki igazolást egy termékről, hogy az megfelel-e a biogazdálkodás követelményeinek vagy sem.) Jelenleg az ország mezőgazdasági területeinek kb. 2,5%-án folyik biogazdalkodás. Ez az összterületet nézve – szerintem – nagyon kevés.

Mi a különbség a hagyományos és a bio gazdálkodás között?

A legfontosabb, hogy bio gazdálkodásban nem lehet műtrágyát, hozamfokozó-, rovarölő- és gyomírtó szereket, antibiotikumot és szintetikus vegyszereket használni, illetve tilos a génmódosítás!

Előnyei sokfélék (bővebben itt olvashattok róla), én csak néhányat említenék: a talaj gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, és mivel vízzel lemosható szereket használnak, ezért azok a gyümölcs/zöldség belsejébe nem jutnak be. Bizony, a biogazdálkodásban is használnak vegyszereket, a legtöbb kén vagy réz alapú. (Az engedélyezett szerek listáját megtekinthetitek itt.) Állítólag nagyobb a vitamin tartalmuk is, de egyre több tanulmány cáfolja meg ezt. (A The Guardian egy korábbi cikkében is foglalkozott ezzel.) Sőt! Azt mondják, nincs jó hatással a környezetre, mert egyre több természetes toxin keletkezik (szabadul el), ami káros a nővényekre, rajtuk keresztül pedig az emberre. (Akit érdekel, angolul egy hosszabb cikket olvashat erről itt.)

Mi van?!

Az egymásnak ellentmondó tanulmányokra, csak egy válasz létezik: érdek!

Lobbi

Beszélnünk kell a nagy élelmiszeripari lobbiról. (A lobbi leegyszerűsítve érdekérvényesítést jelent.) A pénz hatalom. És pénzen bármi megvehető. Tudósok, kutatók, tanulmányok is. Így például az aszpartám is egészséges, holott számos kutatás bebizonyította már káros voltát. De másik példát hozva, a kávéról naponta derülnek ki újabb kutatások, mely egészségvédő vagy romboló hatását mutatják be. Mindennek van lobbija. A bionak is. Bár jelenleg kisebb, mint a hagyományos gazdálkodásé.

Akkor most egészséges vagy nem?

Szerintem nem kell ahhoz tudósnak lenni és C-vitamin szintet elemezni, hogy belássuk: amit nem lehet agyonvegyszerezni, az egészségesebb annál, mint amit lehet.

Oké, ez mind szép és jó, de drága!

Igen, az. Sajnos. Ennek oka, hogy kevés a biogazdálkodó és tudnotok kell, hogy mivel tilos mindenféle „állományjavítás”, így adott területen biogazdálkodásból kevesebb termény állítható elő, mint hagyományosban.

Kinek higgyünk?

A testednek. Ha jól érzed magad a bio élelmiszerektől, fogyasztd. Ha semmi bajod a „hagyományos” úton előállított termékektől, rendben van. De bárhogy is döntesz, tájékozódj! Olvass, nézz utána a dolgoknak! Gondolkozz! Kérdezz!

Ha bio terméket vásárolsz, mindenképp kérd el az Öko tanúsítványt, ha az a terméken nincs jelölve! (Például a piacon az almákra nem nyomják rá egyenként.)

Ha pedig nem hiszel a bioban vagy nincs rá pénzed, akkor lehetőség szerint egy olyan gazdától vásárolj, akit ismersz és tudod, nem permetezi agyon a növényeit. Ez nem csak a vegyszerek, de az íz miatt is fontos! Ha már kóstoltál bio vagy háztáji, alig permetezett zöldséget/gyümölcsöt, tudod, miről beszélek. Ha nem, próbáld ki: szeretni fogod! :)

Napjainkban egyre több ember szenved ételallergiában vagy ételintoleranciában. A köznyelvben a két fogalom sokszor összemosódik, egymás szinonimájaként is használják, pedig két különböző dologról van szó!

Az allergia az immunrendszer túlzott, azonnali reakciója legtöbbször ártalmatlan anyagokkal szemben. Nincsenek pontos magyarországi adatok, de a becslések szerint a felnőttek 1,5-3,5%-a, a gyerekek 2-8%-a szenved benne. A leggyakoribb ételallergének hazánkban a tej, tojás, mogyoró, dió, szója, a gyümölcsöknél a földieper, a zöldségek közül pedig a paradicsom, uborka, zeller.

Az ételallergia tünetei sokfélék lehetnek: gyomor-bélrendszeri panaszok, csalánkiütés, megduzzadt arc vagy torok, súlyos esetben anafilaxiás sokk, ami a légutak beszűkülésével jár együtt, ezáltal fulladásos halált okozhat.

Ételintolerancia esetén az emésztőrendszer válaszol néhány órával vagy 1-2 nappal később az elfogyasztott alapanyag vagy étel után, leggyakrabban gyomor-és bélbántalmakat (hasmenést, hasfájást, haspuffadást) okozva. Ezen kívül egyéb tünetei is lehetnek, a teljesség igénye nélkül: hányinger, fejfájás, szorongás, agresszivitás, depresszió, állandó fáradtság, száraz bőr, esetleg ekcéma.

Amint látjátok ez sokkal „összetettebb” betegség és sokkal „alattomosabb” is, mint az allergia, felismerni is nehezebb. Hazánkban a leggyakrabban a búza és egyéb glutént tartalmazó gabonafélék, a tej és tojás okoznak problémát.

Mi  a különbség tehát az életallergia és ételintolerancia között? Míg előbbire az immunrendszer, utóbbira az emésztőrendszer reagál, illetve ételallergia esetén az egész allergénre, míg intoleranciánál csak egy részére érzékeny a beteg. Ételallergiát „kinőhet” az ember (ha csecsemőként, gyerekként diagnosztizálták), intoleranciát nem.  A két leggyakoribb intolerancia a laktózhoz és a gluténhez köthető.

Magyarországon a becslések szerint a lakosság 20-30%-a lehet laktózérzékeny, ez 2-3 millió embert jelent! A vékonybélben található a laktáz enzim, ami a tejcukor lebontásáért felelős. Ha nincs elég enzim, akkor a tejcukor molekulák lebontás nélkül kerülnek a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok bontják le őket, de ekkor már kedvezőtlen hatású anyagok keletkeznek, melyek gázosodást, puffadás, hasfájás és hasmenés okozhatnak.

A lisztérzékenység (vagy más néven gluténérzékenység, cöliákia) egyre több embert érint. Felismerése nehéz, mert többféle formája létezik: aktív, csendes és látens. Az aktívaknál a betegség egyértelműen kimutatható (a vékonybél károsodása, emésztőrendszeri panaszok), a csendeseknél még nem jelentkezik tünet, de már látszik a vékonybél károsodása, a látens betegeknél pedig még nincsenek panaszok, épek a bélbolyhok is, de a szűrő- és genetikai vizsgálatok kimutatják a betegséget. A gluténérzékenyeknek kerülni kell a búzából, rozsból és árpából készült ételeket, italokat és minden olyan készterméket, amelyben ezek valamilyen származéka/kivonata található, de a legszigorúbb diétában még az olyan késztermékeket is, amely csak nyomokban tartalmaz glutént.

A gluténérzekenység „társbetegsége” nagyon sokszor a laktózérzékenység és fordítva: a laktózérzékenyeknél sokszor előfordul gluténérzékenység is.

Mi lehet az oka, amiért egyre több ember szenved valamilyen ételallergiában vagy –intoleranciában?

Az okok lehetnek genetikaiak (öröklődés), de a legtöbben az élelmiszeripart és a feldolgozott élelmiszereket teszik felelősség, amely sok allergén anyaggal dolgozik és  annyi mesterséges anyagot és ízfokozót használ, amikhez az emberi szervezet egyszerűen nem tud hozzászokni.

A legjobb, amit tehettek, ha megpróbáltok minél kevesebb feldolgozott élelmiszert és készterméket fogyasztani. Tudom, a sütéssel-főzéssel sok idő elmegy, de egyrészt tudni fogod, mit eszel, másrészt hosszú távon megéri a befektetés: az egészségnél semmi sem fontosabb! Ezt leginkább azok tudják, akik betegek. Ne várjátok meg, míg betegek lesztek!

Felhasznált források:

https://glutenerzekeny.hu/

http://dolgozattar.repozitorium.bgf.hu/4264/1/Csizmadia%20Szilvia_szakdolgozat2015.pdf

+ saját tapasztalat és ismeret, mivel én is gluténérzékeny vagyok.

Ahogyan előző bejegyzésemben is írtam, a minőségi táplálkozás testi-lelki egészségünk egyik legfontosabb alappillére! Minőségi alatt azt értem, hogy szervezetünk számára hasznosuló, tápanyagokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag!

Mindenki hallott már a szénhidrátokról, fehérjékről és zsírokról, amik szervezetünk megfelelő működéséhez szükségesek. Ezek közül a szénhidrátot övezi a legnagyobb „hírnév”: a legtöbbször ellenségnek van kikiáltva. Pedig ez szervezetünk hajtómotorja és a jó közérzet titka a megfelelő, minőségi szénhidrát bevitelen nyugszik!

A szénhidrátok (más néven szacharidok) szerves vegyületek, melyeket a növények állítanak elő fotoszintézis során. Szénből, hidrogénből és oxigénből állnak. Többféleképpen csoportosíthatjuk őket:

1. molekulaszerkezet szerint beszélhetünk mono-, di-és poliszacharidokról.
2. felszívódás alapján pedig gyors és lassú felszívódású szénhidrátokról.

A molekulaszerkezetből következik a felszívódás mértéke, a mono-és diszacharidokat gyorsan dolgozza (égeti) fel a szervezet, míg az utolsó csoportba tartozót lassabban. Mono- például az egyszerű gyümölcscukor, di- a laktóz, poliszacharid pedig a keményítő.

Mindegyik szénhidrát típust a szervezetünk egyszerű cukrokká bontja le, amelyből az izmok és az agyunk a működéséhez energiát nyer.

A teljesség igénye nélkül, gyors felszívódású szénhidrátforrások például a gyümölcsök, gyümölcskészítmények (lekvár, gyümölcslevek), a tejtermékek (tej, kefír, joghurt), finomított lisztek. Lassú felszívódásúak: zab, zabpehely, köles, hajdina, quinoa, kuszkusz, bulgur, barna rizs, teljes kiőrlésű gabonalisztek, kókuszliszt.

A zöldségek alapvetően lassú felszívódásúak, bár van köztük gyors is. Egy azonban biztos: ha egy ételnek (alapanyagnak) az elkészítése során a szerkezete megváltozik (pl.: főzéssel, puffasztással, pirítással, préseléssel, turmixolással), akkor lassúból gyors felszívódású lesz! Ezért van az, hogy pl.: a főzött zabpehely után nagyon hamar megéhezünk, pedig a zabpehely maga lassú felszívódású szénhidrát! (Tipp: vízbe vagy tejbe egy éjszakára áztasd be a zabpelyhet: így lassú felszívódású marad.)

Jogosan teheted fel a kérdést: a gyümölcsök vagy a tejtermékek akkor most egészségesek vagy nem? A válasz: természetesen azok, de gyors felszívódásúak, ezért ne csodálkozz, ha az elfogyasztásuk után hamar megéhezel. Ezek fogyasztását érdemes valamilyen lassú felszívódású szénhidráttal kombinálni,így biztosan tovább kitart a telítettségérzet.

Én azt gondolom, nincsen „jó” vagy „rossz” szénhidrát, az étrendedet érdemes úgy kialakítani, hogy tartalmazzon mind a kettőből megfelelő arányban! Életviteledhez és egészségi állapotodhoz kell a szénhidrát bevitelt alakítani, de biztatnálak, kezdj el minél több lassú felszívódásút bevinni szervezetedbe. Kevésbé leszel éhes, csökkenni fognak a „falási rohamok”. A feldolgozásuk során lassan emelkedik meg a vércukorszinted, azért egyenletesen jutsz majd energiához, így te is sokkal kiegyensúlyozottabb és energikusabb leszel! A változásokat ne 1-2 nap vagy hét után várd, néhány hónapnak el kell telnie, míg a szervezet elkezd magához térni, de a változás testi-lelki szinten látható és érzékelhető lesz! 

Számomra az igazi jólét ott kezdődik, amikor valaki jól érzi magát a saját bőrében. (Louise L. Hay)

Elméletben mindannyian tudjuk, mi kell ahhoz, hogy szépek, egészségesek, boldogok legyünk. A valóságban azonban ezekért alig teszünk. A nem cselekvésnek számtalan oka van, ezek közül a legfontosabbak: lustaság, félelem, nem megfelelő vagy félretájékozottság, irreális elvárások magunkkal szemben, légvárak alapozása, építése és kergetése. Most megosztom veletek azt a négy módszert, aminek segítségével sokat tehettek saját testi-lelki jó-létetekért (a szót szándékosan írtam így). Leírom továbbá a leggyakoribb kifogásokat is, amikkel próbáljátok elkerülni a jó-létet.

1. Minőségi táplálkozás

Napi ötszöri étkezés, sok zöldség-gyümölcs (lehetőség szerint szezonálisak!), teljes kiőrlésű és lassú felszívódású szénhidrátok (pl.: köles, hajdina), napi 2-3 liter folyadék (ezalatt vizet értek és nem sört, bort vagy kávét :) ).

Kifogások:

- Nincs időm reggelizni!

És reggel facebook-ozni? Ha arra van, reggelizni is, hidd el!

- Ha reggel felkelek, nem vagyok éhes!

Ezzel nem vagy egyedül. Én sem. De ha felkelés után csak 1-2 óra múlva (vagy később!) lenne lehetőséged enni, akkor mindenképp fogyassz valamit még otthon. Kis dolgot: ez lehet egy fél szelet pirítós, egy kis banán, alma, néhány darab teljes kiőrlésű (és lehetőleg alacsony cukortartalmú) keksz. Bármi! A lényeg, hogy ne üres gyomorral kezd a sulit vagy a munkát. Hidd el, a szervezeted meghálálja! És ne felejtkezz el a felkelés utáni 1-2 nagy pohár vízről sem!

- Nincs időm napközben enni!

Muszáj megoldani. Tényleg. A szervezetet legalább 2-3 óránként el kell látni tápanyaggal. Akkor fog megfelelően működni. De ha tényleg csak napi háromszori étkezésre van lehetőséged, akkor próbálj sok lassú felszívódású szénhidrátot bevinni: tovább tart a teltségérzeted.

- Én húsimádó vagyok! Utálom a zöldségeket!

Nem utálod, csak nem ismered őket. Tudom, nehéz elhinni, de a zöldségek ugyanolyan teltségérzetet tudnak okozni, mint a hús. További előnyük, hogy emésztés során nem terhelik annyira a szervezetet. Nem azt kérem, hogy ezután hagyd el a húst, de próbálj kevesebbet enni belőle, helyette növényi ételeket illessz az étrendedbe. Például: ha ebédre minden nap húst eszel, akkor a nap többi étkezésében már kerüld. Annyi finom növényi krémet (pl.: hummusz) vagy tejterméket (pl.: cottage cheese) lehet kapni, ami jó szendvicsalap lehet! Próbálj ki néhányat!

2. Mozgás

Ahhoz, hogy jól érezd magad, mozogni kell! Mindegy, hogy mit! Tényleg! Napi fél óra séta is már csodákat tesz! A felszabaduló endorfinról nem is beszélve! :)

Kifogások:

- Nincs időm mozogni!

És a telefon vagy a tévé előtt ülni? Ne légy lusta! Közhely, de igaz: mindenre, ami fontos neked, arra tudsz időt szakítani! Mint mindenben, itt is fontos a fokozatosság bevezetése. Ha addig egyáltalán nem mozogtál, ne tűzz ki pl.: heti három aerobik órát célként. Kezdj heti fél vagy egy óra mozgással. Azután 1-2 hét elteltével növeld  a számot másfél, két órára. És így tovább. Megígérem: néhány hónap múlva már rosszul fogod érezni magad, ha nem mozoghatsz!

- Nem vagyok sportember, utáltam a tesiórákat is.

Nem csak veled utáltatták meg a mozgást, ne félj! Ne azért mozogj, mert kell (utálom ezt a szót), hanem azért, mert örömet okoz! Találd meg a hozzád (testalkatodhoz és temperamentumodhoz) leginkább illő mozgásformát!

3. Megfelelő mennyiségű alvás

Egyénenként változó az alvásigény, próbálj rájönni, neked mennyire van szükséged. Én például ha 6 órát egyhuzamban végig tudok aludni, már jól vagyok. :) Lefekvés előtt próbálj nyugodt körülményeket teremteni, kikapcsolni a zajforrásokat.

Kifogások:

- Én csak tévére tudok elaludni!

Rossz szokás! És mint minden szokás, ez is alakítható! Közvetlenül elalvás előtt nem jó tévét nézni, mert felpörgeti az agyat. Elaludni még rosszabb alatta, mert az agy ekkor sem pihen! A készüléket kapcsold ki lefekvés előtt!

- Nem szeretek aludni! Elpocsékolt időnek érzem!

Tévedsz. A testednek szüksége van rá. És a lelkednek is. Pihenj, relaxálj, amikor csak tudsz!

4. Minőségi idő magadra

Szinte mindenre van időnk, de magunkra alig. Kényeztesd magad, minden nap! Próbálj a munka-család-hétköznapok hármasban találni legalább 15-20 percet, ami a tiéd! Olvass, énekelj, hallgass zenét, végy egy forró fürdőt, rajzolj, színezz: bármit! Ami örömet okoz! :)

Kifogások:

- Nincs időm magamra!

VAN! LEGYEN! Miért? Mert MEGÉRDEMLED!

- Utálom magam.

Ismerkedj meg magaddal! És szeresd! Minden kapcsolat alapja az önszeretet. Ha nem szereted önmagad, akkor a kapcsolataid sem lesznek az igaziak.

Természetesen még rengeteg módszer és kifogás létezhet, de talán ezek a leggyakoribbak. Amint láthatjátok, ezek közül három a testünkkel foglalkozik. Ez nem véletlen. Az a tapasztalatom – és remélem, mások is megerősítenek ebben – hogyha elkezded a tested edzeni, ápolni, odafigyelsz az igényeire, akkor egyszeriben jobban fogod érezni magad a bőrödben, lelkileg is kiegyensúlyozottabb leszel.

A végére pedig egy kis ezotéria: tudtátok, hogy a négyes szám az anyag száma? Az emberé és a minket körülvevő világé. Szimbólumai a négyzet vagy az egyenlő szárú kereszt. Tudjátok, mi a Földnek, mint bolygónak a szimbóluma? :) Kör, benne egy egyenlő szárú kereszttel. Érdekes, nem? :)

A magyar értelmező kéziszótár szerint az egészség „az emberi v. állati szervezetnek olyan állapota, melyben minden szerv zavartalanul működik; betegség nélküli állapot.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója kicsit más:  „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya.”

Müller Péter szerint: „Az egész-ség, ahogy a szó üzeni, azt jelenti, hogy „egész” vagy, teljes. Önmagaddal és a világgal egységben élsz. Harmóniában van a tested a lelkeddel, lelked a szellemeddel. Gondolataid és érzéseid segítik a szerveid és sejtjeid működését.  Egész lényed harmóniában, vagyis szeretetben él a többi emberrel és az egész természettel. Alapvető létélményed ilyenkor a boldogság.”

Azért választottam ezt a három idézetet, mert szerettem volna bemutatni, hogy ugyanazt a szót lehet többféleképpen is értelmezni. Mindegyik megközelítés helyes és amint látjátok, fokozotosan bővül az egészségről alkotott kép bennük. Míg az első csak a testtel foglalkozik, a második már a lélekkel is, addig a harmadik már a szellemet is magába foglalja. Mi tehát az egészség? Mit értünk alatta?

Én a Müller Péter féle, holisztikus elképzeléssel értek egyet. Szerintem az egészség több a test fizikai állapotánál vagy a jó közérzetnél. Valóban egy belső, egész lényünket átható boldogságélményről van szó, amit - biztos vagyok benne -, legalább egyszer már te is átéltél. Szerintem a szerelem érzése hasonlít legjobban hozzá. Tudod, az a bizonyos "rózsaszín köd":) : amikor minden sokkal szebb és színesebb, az emberek kedvesek, te pedig könnyűnek érzed magad és olyan, mintha lebegnél. Ismerős? :)

Sajnos ezek a boldogság pillanatok rövid ideig tartanak. Amint "felszáll a köd", előjön a félelem és vele együtt tucatnyi negatív érzelem. A világ kegyetlen, kizsákmányoló hellyé változik, az emberek önzők lesznek, mi pedig egy rakás szerencsétlenség. 

Miért történik mindez? Miért zuhanunk vissza a boldogtalanság állapotába?

Blogomban arra fogom keresni a választ, hogy mi kell ahhoz, hogy elérjük és megtartsuk azt a boldog, kiegyensúlyozott állapotot, amiről Müller Péter is ír. Mivel test-lélek-szellem egyensúlyáról beszélünk, ezért mindegyik témát érinteni fogom. Lesz szó olyan hétköznapi dolgokról, mint pl.: bio-e a bio, vagy szükség van-e fluoridos fogkrémre avagy sem. Bemutatok néhány alternatív táplálkozási módot, az ayurvédától kezdve a makrobiotikus táplálkozáson át a szigorú vegán étrendig, és lesz szó a betegségek lelki (ezoterikus) okairól is. 

Remélem, velem tartasz! A döntés a tiéd, hiszen ez a te életed! :)